Fejezet 80

A Kis Ország és A Kevés Ember

小国寡民。使有什伯之器而不用,使民重死而不远徙。
虽有舟舆,无所乘之;虽有甲兵,无所陈之。使民复结绳而用之。
甘其食,美其服,安其居,乐其俗。邻国相望,鸡犬之声相闻,民至老死,不相往来。
A kis országban kevés ember él. Bár vannak eszközök, nem használják őket; az emberek fontosnak tartják az életet, és nem vándorolnak messzire. Bár vannak hajók és szekerek, nincs szükség rájuk; bár vannak fegyverek, nincs hová kiállítani őket. Az emberek visszatérnek a csomók kötéséhez. Édesnek találják ételüket, szépnek ruhájukat, nyugodtnak otthonukat, örömtelinek szokásaikat. A szomszédos országok egymásra néznek, hallják a kakasok és kutyák hangját, de az emberek öregkorukig nem járnak egymáshoz.

Mély elmélkedés

Miről szól ez a fejezet?

A fejezet egy egyszerű, önellátó társadalmat ír le, ahol az emberek megelégedettek a kevéssel, nem vágynak a technológiára vagy a háborúra, és békében élnek, anélkül hogy felesleges kapcsolatokat ápolnának. A lényeg a belső elégedettség és a külső egyszerűség.

Hogyan kapcsolódik hozzám?

Az életemben ez arra emlékeztet, hogy a boldogság nem a külső dolgokban rejlik, hanem a belső elégedettségben. Ne hajszoljam a felesleges javakat vagy kapcsolatokat, hanem élvezzem azt, amim van, és találjak örömet az egyszerű dolgokban.

Mit tegyek ma?

Ma ne használjam a telefont vagy más eszközöket feleslegesen, hanem töltsek időt a környezetemmel, és értékeljem az egyszerű örömöket, mint egy jó étkezés vagy egy séta.

Kapcsolódó fejezetek

Az én elmélkedésem

Mit inspirál benned ez a fejezet? Hogyan alkalmazod?

Kérdezd Laotzut erről a fejezetről Teljes beszélgetés →