Fejezet 62

Az Út, a létezés rejtett kincse

道者万物之奥,善人之宝,不善人之所保。
美言可以市尊,美行可以加人。人之不善,何弃之有?
故立天子,置三公,虽有拱璧以先驷马,不如坐进此道。
古之所以贵此道者何?不曰求以得,有罪以免邪?故为天下贵。
Az Út a létezés rejtett kincse, a jó ember kincse, a rossz ember menedéke. A szép szavak piaci becsületet szereznek, a szép tettek emelik az embert. Miért vetnénk el a rossz embert? Ezért amikor császárt állítanak, vagy három minisztert neveznek ki, bár előkelő jáde korongokat és négyes fogatokat ajánlanak fel, jobb ülve felajánlani ezt az Utat. Miért becsülték az ókorban ezt az Utat? Nem azért, mert aki keresi, megtalálja, és a bűnös bocsánatot nyer? Ezért a világ legdrágább kincse.

Mély elmélkedés

Miről szól ez a fejezet?

Az Út minden létező mélyén rejlik, és mindenki számára elérhető, legyen jó vagy rossz. A szép szavak és tettek külső értéket hordoznak, de az Út belső kincse mindennél értékesebb. Még a bűnös is megtisztulhat általa.

Hogyan kapcsolódik hozzám?

Ez arra tanít, hogy ne ítélkezzek mások felett, mert az Út mindenkinek kínál lehetőséget a megújulásra. A külső sikereknél fontosabb a belső igazság keresése. Ha hibáztam, az Út elfogad, ha keresem.

Mit tegyek ma?

Ma, amikor valakit elítélnék vagy kizárnék, álljak meg, és emlékezzek: az Út mindenkit befogad. Gyakoroljak együttérzést, és ajánljak fel egy kedves szót vagy segítséget annak, aki tévedett.

Kapcsolódó fejezetek

Az én elmélkedésem

Mit inspirál benned ez a fejezet? Hogyan alkalmazod?

Kérdezd Laotzut erről a fejezetről Teljes beszélgetés →